Motorozni menő

Nagyon szeretem a természetet, mert a szüleim földműveléssel foglalkoznak. Igazából egy kicsi, alföldi faluban nőttem föl. Van négy testvérem, ők a falusi iskolában tanulnak most, jóban vagyunk, ragaszkodunk egymáshoz. Mindent megosztunk a másikkal, ha van valakinek csokija, négyfelé törjük. Ha valakinek megtetszik egy zene, akkor megosztja azt a többiekkel, hogy is részesülhessenek az élményben. Amikor a srácok kisebbek voltak, gyakran aludtunk együtt, nagyon jó volt, összebújva, mint télvíz idején a csibék.

Viszonylag nehéz volt kitörni ebből a közegből. Az éremnek két oldala van, amilyen meleg, szíveket babusgató a falusi aura, annyira kevés lehetőséget biztosít a fejlődésre. Én jóban lettem a falusi pappal, úgy sikerült egy kicsit megemberelnem magam, kiművelnem, kimunkálnom az elmémet. Fölköltöztem a fővárosba, az jelentősen megkönnyebbítette a helyzetet. Jó iskolába kerültem, csak hiányoztak az otthoniak. Teológiát tanultam az egyetemen, és amikor végre lelkész lehettem, már csak a saját család hiányzott az életemből.

Viszont a teológia nem túl menő manapság, így eléggé elkerültek a lányok. Úgy éreztem, esélyem sincs arra, hogy barátnőt szerezzek magamnak. Ekkor találta ki pap barátom, János atya, hogy vegyek egy motort, egy olyan jó erőset, nagyot, embereset, kicsit pattintsam ki magam, és rögtön lesz családom.

Ez a motoros dolog annyira bejött, hogy miután sikerült húsz kiló izmot magamra gyúrnom, és megrendeltem az első szettemet a shox.hu oldaláról (a motoros csizma volt a kedvencem mindig is), a lányok egyszer csak érdeklődni kezdtek irántam. Sajnos ezt az érdeklődést már nem sikerült a teremtőnek tulajdonítanom.

De legalább így ismerkedtem meg Laurával, akinek petrarcai szonetteket zengtem éjszakánként az ablaka alatt, csak én motorral jöttem, nem virággal. Laura választotta ki nekem azt a motoros csizmát, amit most talán már nála is jobban szeretek. Ez egy olyan csizma, ami szinte az életemet is megmentette egy motorozás során. Nem figyeltem, amikor sávot váltottam, és a művelet során beakadtam egy másik autóba, aztán leestem, és métereket sodródtam a puszta betonon zuhanás közben. De a lábam nem tört el. Hogy miért?

Mert a shox.hu oldaláról rendelt motoros csizma annyira összetartotta, hogy nem volt gond vele utána, szinte meg sem moccant az esés során, olyan védelmező volt az a motoros csizma. Az orvosok is el voltak ámulva, hogy lehetett ezt sérülés és törés nélkül megúszni, de egy karcolás sem esett rajtam. Azóta tudom, hogy az igaz szerelmem ez a márka, és nem Laura. Laura csak egy médium, amin keresztül szerethetem a márkát.

Ő is nagyon fontosnak tartja, hogy motorozzak, azt mondta nekem pár éve, talán kettő, hogy a motorozásban látja a vagányságomat, szerinte ebben rejlik az esszenciám. Szerintem is lényegi tartozékom a motorozás, de én inkább a motoros csizmát tartom fontosnak. Évek óta abban járok, szinte a motoros csizmához öltözöm, mert nem csak motorozásra jó ám! Mindennapi használatra is elégséges, télen inkább, nyáron talán kicsit meleg, de a fázós lábúaknak még akkor is jó lehet. Én nem akarom sosem kinőni ezt az időszakot az életemben, szerintem az egyik legjobb dolog, ami történhetett velem, megismertem a száguldást, a veszélyt, és megtaláltam a valódi biztonságot, egy olyan otthonos biztonságot, amelyet még isten sem volt képes megadni nekem – a shox.hu termékeiben. Áldom az urat, hogy rámutatott arra, hogy nem az én utam az övé, hogy nekem az országutakat kell járnom a hatalmas, zseniális motorommal és persze a motoros csizmámmal.

 

Köszönöm neki, és köszönöm a shox.hu oldalának, a motoros csizmának, Laurának, hogy a valódi ajándékot megadták nekem az életben, hogy elképesztően boldog lehetek, hála nekik.